A szőke hercegem

Ott voltam, harcoltam

Csatát vívtam gonosz ellen

Fogamat is majd otthagytam,

Dacoltam száz démonnal szembe

Ott volt ő is, gúnyosan mosolygott

Hozzám lépet s lágyan átkarolt

Szeretet ragyogott hófehér arcán

Szívemet dobogtatta a látvány

Szőke haja csillogott a holdfényben

Szívemet megtöltötte reménnyel

Bíztam, örökre itt maradhatok

Tőle soha el nem válok

S akkor jött a csapás

Tudtam, nem várhattam csodát

Felébredtem, egy szürke hétköznapra

De éreztem álmomban újra látom majd

(Hesz)